A szabadalmi eljárás, avagy papír, ceruza és türelem

Elöljáróban csak annyit, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a szabadalom nem véd semmilyen tárgyat vagy ötletet vagy technológiát, ezt csak a magamfajták gondolják így.

2018 őszén a prototípussal a kezemben ellátogattam egy nagyon kedves ismerősömhöz, aki mellesleg elég komoly üzletember hírében állott, remegő kézzel mutattam meg neki a LavosBall-t. Amint meglátta, beleszeretett és rögtön egy jótanáccsal is ellátott. 

Tegyem bele a labdát azonnal egy dobozba, a dobozt a postán zárassam le, így azt pecsételt keltezéssel is ellátják, majd adjam fel express ajánlva tértivevénnyel a saját nevemre és amikor megkaptam, ne bontsam ki. Ezután indulhatok is a szabadalmi hivatalba. 

Ez a legjobb tanács amit ebben a témakörben valaha is kaptam. Az akcióval tulajdonképpen azt tudom bizonyítani, hogy a posta által hivatalosan megjelölt idő pillanatban az én birtokomban már volt egy ilyen tárgy.

Egy szabadalmi procedúra évekig, akár évtizedekig is eltart, végtelennek tűnhet, sok buktatóval jár és rengeteg pénzedet emészti fel. Ember legyen a talpán aki belevág! Ez a kanosszajárás úgy kezdődik, hogy az ember elmegy egy szabadalmi ügyvivőhöz, aki felvilágosítja a folyamat részleteit illetően.Természetesen én is rengeteget böngésztem a netet, hogy megtudjam, hogy néz ki egy szabadalom, mik azok a patentek és milyen részekből tevődnek össze, ezek után mégis szükségem volt a szakember segítségére, akinél megtudhattam, hogy mihez is nem értek. 

Egy szabadalmi bejelentés sok-sok gépelt oldalból, hozzájuk tartozó fekete fehér vonalas mellékletekből és magyarázó ábrákból áll össze. Egy 2020-ban benyújtott bejelentés nem sokban különbözik az Edison féle villanykörte bejelentésétől. Nem lehet benne színes kép, sem videó, sem hanganyag, semmi féle tónusos ábrázolás és nem lehet hozzá benyújtani egyetlen kézzelfogható prototípust sem.

Mindent papírra kell vetni, hogy működik, hogy mozog, milyen színű, szagú, szóval a tárgy összes tulajdonságát kizárólag írásban valamint fekete fehér ábrák segítségével lehet elmagyarázni. 

A szakmabeliek azt mondják, hogy ez költészet. Úgy megfogalmazni egy bejelentést, hogy ne legyen túl konkrét, mert akkor meg lehet kerülni, de ne is legyen túl általános, mert akkor nem kapja meg az elbíráláshoz szükséges engedélyt.

Sokszor elképzelem Einsteint az irodájában - mert köztudott, hogy szabadalmi elbírálásokkal foglalkozott - ahogy nézegeti ezeket a szabadalmakat és gondolkodik azon, hogy vajon mi a csudáról beszél ez a majom ezeken a lapokon?! Ezek után nem csodálom, hogy inkább az atomfizikát választotta, mert az mégiscsak egyszerűbb.

Szerencsémre volt egy barátom, Szabi, aki már túljutott ezeken a megpróbáltatásokon a saját találmányával. Kifaggattam, milyen úton módon történik ez a fajta kőkorszaki archiválás, amelynek keretén belül az emberiség féltve őrzött titkait festett jelképekkel megpróbáljuk megőrizni az utókor számára. Azt mondta, két heti hideg élelemmel készüljek... Aztán elmesélte, hogy is megy ez.

Az első szakasz egy 12 hónapos nemzeti szakasz, amelynek során a benyújtott anyagot átvizsgálják és három alapvető és létfontosságúnak ítélt kérdésben megítélik.

Minden szabadalom lényegét  a szabadalom általában 50-70 oldalas szövege után következő nagyjából 10 vagy több igény pontban összefoglalt leírás képezi, amely az elbírálások tárgya lesz a későbbiekben, ezt a pontokba szedett leírást védi a szabadalmi rendszer, ezeket vizsgálják és minősítik három alapvető szempontból:

  1. Novelty, avagy újdonság újszerűség
  2. Inventive step, feltalálói tevékenység avagy a találékonyság mértéke
  3. Industrial applicability, avagy ipari alkalmazhatóság vagy sorozatgyárthatóságnak 

Én 12 igénypontot nyújtottam be és nagy meglepetésemre mindenre igent kaptam, mindhárom kategóriában, ami nagyon ritka.

Akkor is tovább lehet folytatni a szabadalmi eljárást, ha bizonyos igény pontok nemleges választ kaptak, mivel a pozitív válaszok mind védhetővé válnak, azt szokták mondani, hogy ezek a szabadalmazhatóság mutatói.

Szabi igyekezett felkészíteni előre, és azt tanácsolta, hogy ne vegyek se új autót, se lakást, mert majd erre fogom szépen elkölteni az összes pénzemet.

12 hónap leteltével az ember beadhatja az első nemzetközi PCT (Patent Cooperation Treaty, magyarul Szabadalmi Együttműködési Szerződés) elbírálási kérelmét.

Nagyon fontos, hogy egészen addig, amíg ez a PCT bejelentés meg nem történik senkinek egy mukkot sem szólhat az ember arról amit csinál!

Ebbe a hibába esett a 70-es években Rubik Ernő is a kockával. Az akkori PCT szabvány nem volt kiterjesztve az egész világra, így amikor megjelentek róla publikációk a bejelentés után számos országban, többek között Hongkongban és Kínában, később ezekben az országokban nem lehetett már érvényesíteni a szabadalmat a korábbi megjelenések újdonságrontó hatása miatt.

A PCT szakasz 18 hónapig tart és ez alatt az idő alatt az ember csak reménykedik. Eddig a pontig már nagyjából 1,7 - 2 millió forintot kell elkölteni.

Amint megvan ennek a szakasznak is a jóságos Einsteinek által megírt véleményezése, megkezdődhet az újabb kálváriajárás. Minden egyes országban külön kell elindítani a szabadalmi eljárást. Magyarországnak, mint EU-s tagállamnak az európai uniós országokban ez könnyebb. De azért ne higgyük, hogy egy beadással megússzuk! Néhány EU-s tagállamban így is külön eljárást kell lefolytatni.

Szabi barátom figyelmeztetett, hogy még mindig ne kezdjem el rágni a körmömet, arra rá fogok érni később is. Minden egyes új beadás mellett szerepel egy újabb összeg is rendszerint dollárban (https://www.wipo.int/export/sites/www/pct/en/fees.pdf) és természetesen tartozik hozzá egy újabb időintervallum, amelynek során a bírák döntenek valamint megküldik esetleges kérdéseiket illetve válaszaikat. Minden ország újra elbírálja a szabadalmi igényünket és a huncutság az, hogy ezt mindenhol a saját nyelvükön teszik, így nem kevés fordítási költséggel is számolnunk kell. 

Lenyűgöző folyamat, amikor a kínaiak kínairól visszafordítják angolra és összehasonlítják az angol nyelven beadott eredeti változattal a szöveget, hogy minden megegyezik-e, majd visszafordítják kínaira, hogy meg is tudják beszélni maguk között és össze tudják hasonlítani az ő birtokunkban lévő pergamenekkel.

Miközben ezek az események zajlottak, többször eszembe jutott az a film jelenet, amikor Harry Potter először jár a Gringotts, varázslók bankjában, végig halad a bejárati folyosó mentén ülő tisztviselők között, akik sandán tekintenek az újonnan jött látogatóra.

Én a saját beadandó leírásaimat végig olvastattam a gyerekeimmel, mert kíváncsi voltam, mit és mennyit értenek meg belőle, hiszen ők látták és kézbe is fogták a LavosBall-t, meg hátha elkerülte valami a figyelmemet.

Ha elég jó szabadalmi ügyvivőt talál az ember, akkor remek kérdéseket kaphat tőle és akár még a fejlesztésben is segíti az észrevételeivel. A szabadalom mellé általában használati mintaoltalmi- és védjegy oltalmi eljárást is szokás indítani, ez újabb egy-egy hosszú történet lehet. 

Mivel a világ úgy áll, hogy nem nagyon tudunk megvédeni benne semmit, még önmagunkat sem, így érdekessé válik a védettségi időszak mértéke. Egy szabadalom a benyújtástól számítva 20 évig érvényes, utána közkinccsé válik, ilyen módon szolgálja a világ fejlődését. 

Ez egy olyan utazás amely talán soha nem ér véget és nem nagyon tudja az ember, hogy az útnak éppen hányadán tart, mik lesznek a következő buktatók vagy esetleges csapdák. Valahol itt bandukolok én is ebben az erdőben, itt megtaláltok, ha keresnétek.