Kell egy csapat, avagy az élet koreográfiája

Mindannyian szeretünk tanácsokat adni másoknak, gyakran jobban tudjuk, hogy a másiknak mit kellene csinálnia, de a saját dolgainkkal kapcsolatban sokszor vagyunk nagyon tanácstalanok. Mindenki arra törekszik, hogy a számára fontos dolgokat sikerre vigye.

Az ember egy olyan társas lény, aki társaságra vágyik, de ugyanakkor nem viseli azt mindig könnyen.

1. A tánc

Az élet koreográfiája ezekre az ismeretlen helyzetekre, azzal a csodás tánccal készít fel minket, amely három lépésből áll. Az első: kettőt lép előre majd egyet hátra, a második: hármat lép előre egyet hátra és a harmadik: kettőt lép hátra egyet előre. Ebben a fantasztikus koreográfiában az a jó, hogy sok időd van gondolkodni. A rossz pedig az, hogy nagyon gyorsan telik vele az idő. Ez valóban kicsit ellentmondásos, de sajnos ez a paradoxon megkerülhetetlen és egy állandó érzés kíséri, a “már megint elbasztam valamit, nem így kéne csinálni” érzése.

2. Több szem többet lát

Mindenre nem tudsz magad rájönni és nem lesz időd mindent megérteni, így szükséged lesz másokra, ebbe törődj bele. Mivel amatőrök vagyunk a játékban, főképp az elején, így figyelmünk nem terjedhet ki mindenre, ezért nagyon érdemes létrehozni egy csapatot. Minél többen vagyunk, annál valószínűbb, hogy észreveszünk a lehető legtöbb buktatót és zsákutcát.

3. Senki nem ér rá

Természetesen az ember a csapatába olyanokat hív, akikről az gondolja, hogy velük együtt meg tudja oldani a felmerülő problémákat. Ezek az emberek a maguk nemében valószínűleg nem professzionálisak még minden témában, de jó érzékeik vannak és kivívták a bizalmunkat, vagy egyszerűen csak nem akadt jobb jelölt az adott feladatra. Ha lenne is elég forrása valakinek, hogy felállítson egy tökéletes teamet egy ilyen helyzetre, nagy valószínűséggel a jelöltek nem érnének rá, mert mindenki mással foglalkozik, a saját életének építésével, mert természetesen mindenki számára ez a fő projekt. Örülj mindenkinek, aki hajlandó veled dolgozni a projekteden és becsüld meg őket! 

Persze belülről megélve ezek a dolgok időnként sokkal dühítőbbek annál, hogy ezt folyamatosan meg tudnád tenni.

4. A vakok kiállítása

Belülről megélve bármilyen projekt, legyen az startup, crowdfunding, találmány piacra vezetése, számomra nagyban hasonlít ahhoz a vakok által, látók számára készített kiállításhoz (Láthatatlan kiállítás), ahol sötétben tapogatózva, hallgatózva, apránként matatva botorkál előre az ember a team többi tagjával együtt, olykor beléjük is ütközve, feljajdulva, elesve. Időről időre valamelyik team tag felkiált, hogy “én látok, én látok!”, gyertek utánam és mi megyünk és követjük vakon, majd koppanunk.

Én ezt nagyon szórakoztatónak élem meg, de mindezek ellenére néha el kell játszani a felháborodást és a sértődést is. Ezek a vicces ütközések nemcsak szükségszerűek, de természetesek is. Ütközz minél többet, mert ezzel tanulsz a legtöbbet a legrövidebb idő alatt!

5. Ki a csapat legfontosabb embere?

Amit nagyon fontos már az elején az eszedbe vésned, hogy a projekteddel kapcsolatosan te viszed vásárra a bőrödet, az arcodat, a kapcsolataidat, így úgy tűnhet, hogy a legfontosabb ember te vagy a csapatban. Azonban ez így nem igaz.

A projekt menedzsere első körben te leszel, de minél hamarabb próbáld átadni ezt a feladatot valaki másnak, így már minimum ketten lesztek és hogy legyen kiket menedzselni, még fel kell sorakoztatnod számos karaktert a csapatba.

Nekem szerencsém volt és rögtön az elején sikerült találnom egy ilyen társat, akire mindezeket a feladatokat átruházhattam és így én azzal foglalkozhatok, ami az én fő feladatom, a LavosBall tökéletesítésével.

Ő a mi karmesterünk és általa tudunk mi együtt táncolni vagy zenélni. A valóságban nincs legfontosabb ember, hanem egy tánckar van, együtt járjuk az előre-hátra lépéseket, közösen botladozva. Ha valahova eljutunk azt együtt tesszük, ugyanígy azt is ha nem jutunk el sehova.

6. Csak azt szervezd, ami hagyja magát szervezni

Soha ne várj el senkitől olyat, amit nem tud vagy nem akar megtenni, mert abból csak szar lesz. Ugyanakkor az ember alapvető tulajdonsága, hogy pont ezt teszi. Mindenki szajkózza a kipróbált megoldásokat az interneten is és a való világban is. Biztos ösvények nincsenek, különben már mindenki sikeres lenne és minden jól működne. 

Inkább járj mindig egy lépéssel a projekted előtt és ha lehet változtass minden alkalommal, amikor változtatni lehet, mert ezzel tudod létrehozni azokat a mutációkat, amelyek majd sikerre visznek, ha szerencséd van.

7. Légy szerencsés, vonzd be!

Amikor összegyűjtöttem a világ sikeres nagy vállalkozásait és vállalatait, semmifajta hasonlóságot nem tudtam köztük felfedezni. Bizonyos dolgokban ugyan hasonlítanak egymásra, de nem mérvadóan. Amit viszont mindenhol felfedeztem, az a mocskos nagy szerencse. Hangsúlyozom, sok esetben olyan is előfordult, hogy meghoztak egy döntést, amely az adott pillanatban hibának tűnt, és az is volt, a későbbiekben mégis ez bizonyult a legnagyobb lépésnek a sikerhez vezető úton.

Kísérletezz, változtass, bízz magadban és meglátogat a szerencse is, nélküle nem fogsz menni semmire, legfeljebb egy jó középszerű történetet tudsz írni, amelynek sem számodra, sem más számára nem lesz siker szaga.

8. A team fogja lehetővé tenni számodra, hogy több szemed, füled, orrod, eszed és kezed legyen 

Ezáltal többet érzékelsz, többet értesz meg és többet is tudsz tenni a dolgaidért. Higgy bennük és bízd rájuk a feladatokat, mert ha nem is pont úgy fogják elvégezni őket, ahogy te tennéd, ebben rejlenek az igazi lehetőségeid és az alapvető védettséged is a környezeti hatásokkal szemben. Ők fognak megvédeni attól, hogy hülyeséget csinálj. Minden ellenkező híreszteléssel szemben nem azok a barátaid, akik tanácsokat adnak, hanem azok akik figyelmeztetnek a hibáidra és a rossz döntéseidre.

9 A gödrök, ahol milyen jó is csücsülni

Folyamatosan bele fogtok esni gödrökbe. A gödrökből mindenki egymaga mászik ki, viszont a gödör peremén meg kell várni mindenkit amíg ezt megteszi. Ilyenkor remek alkalom nyílik megismerni a többieket, mivel mindannyian egy irányba néztek, az érdeklődésetek közös, tudtok azonosulni egymás gondolataival. Ameddig mindannyian lefelé néztek, a még a gödörben tartózkodóra, jobban megismeritek és megértitek egymást. Így a gödröket a legjobb csapatépítőknek és team összekovácsolóknak tartom. Pont olyan közös élményeket hoznak, amelyek nem járnak felelősséggel, mert hangsúlyozom, a gödörből mindenkinek magának kell kimásznia. Ha mások segítik ki onnan, akkor az csak úgy néz ki, mintha kikerült volna, de továbbra is a gödörben csücsül az idők végezetéig.